Reggel hajnalban ébredtem (5-kor, mert még párszor elmondogattam azt az angol receptet, amit meg kellett tanulni - de végül is felmentünk gépezni szóval felesleges volt későnaludni-koránkelni xD), és az ablakon kinézve ez a látvány fogadott: Trixie a Nagyfészekben (igazából nem fészek, csak sok bot meg száraz fű, satöbbisatöbbi, de olyan, mint egy fészek, ezért elneveztem így xD). Irtó aranyos volt. :D Bocs a képminőségért. ^^"

Őőőőőőrült. :D

Itt még nem kell neki (na jó, kéne, de ez egy afféle..."trükk". na jó, nem trükk...hmm..parancs, amit tanítottam neki, egész pontosan az, hogy ha azt mondom, nem, meg kell tagadnia a felkínált játékot, ételt, sötöbö). Ügyes ám. ;)

Itt már megenedtem. :D

Itt meg játszunk. x3 Viszont ha mondom neki a parancsszót ("Ereszd!"), már el is engedi.

Hülye. xD Mindig ezt csinálja. Főleg, ha felmászok a fára, mint itt is. Rágcsálja a botot, majd felemeli a fejét és már a leghátsó fogaival rágja már, annyira hátracsúsztatja. xD

Csakúgy. Mertetszikezafotó.

Trix rágcsál. xD

Ő is botot rágcsál, csak kicsit normálisabban. :D

Ez a kép valamiért nekem nagyon bejön. (:

Lebangeztemafűkupacban. x3

Vannak sokszépnagy levelek a diófán. Újra... QuQ

...és most már az oposszumoskodáskor sem a kopasz fát látom, hanem zöld leveleket! QwQ

Kifejtsem, miért is neveztem az alcímben hülyének? (: Szerintem szükségtelen. :D Sokszor dől így a falnak, és pihen úgy. Egyszer az ajtónak dőlt, és mikor kinyitottam, szépen legurult. xD

Nah, a szobámnak ez a része rendbetéve - jön a következő! xD És ez szoba 3×4 méteres, belehaloook! TAT

Ja amúgy igen, Pony Club tag vagyok - amely kezdete elég régre nyúlik vissza. Egészen pontosan 2006-ig, amikor is anyukám szülinapomra megvette az első csomagot. Szóval...jó ideje tag vagyok. :D

Ennek a lókefeakárminek olyan a szaga, mint Szandi kiskutyájának a szájáé. D: Egy szóval: büdös.

Na aztán...már rég óta gondolkozom azon, hogy újra lovagoljak-e. "Mi, újra? Te régebben lovagoltál? Jééé! Mikor? Hol? FgrTH/wu???"  Na jó, nem biztos, hogy mindenkinek ez lenne a reakciója. xD Na mindegy, a lényeg, hogy régebben (2009 környékén) lovagoltam, csak hát...mindegy, hosszú történet, na és azóta egy-két alkalommal ültem csak véletlenszerűen pacókon. Pedig jó kis sport, és imádom a lovakat, meg minden, és amikor akár csak filmekben, videókon, vagy akár csupán képeken látom, ahogy vágtáznak a lovak, hátukon egy emberrel, akkor...az szörnyű érzés. Szörnyű, mert én még csak egyszer vágtáztam - az is csak véletlen volt, mert valamitől megijedt a ló, és elindult pár másodpercre (csodával határos módon nem estem le, hanem meg tudtam állítani, pedig még nagyon kezdő lovas voltam akkor).
Van is itt lehetőség lovaglásra, biciklizni kell odáig, az meg nem olyan húdesok időt és erőt igényel. De nem akarok egyedül belevágni. A barátaimat viszont nem tudom, elengednék-e, mert most azt mondják még, hogy talán. (engem elengednének) Gyáva vagyok ahhoz, hogy egyedül lovagoljak. T-T Vagyis..nem az, hanem...nem lenne az igazi. Barátokkal minden sokkal jobb. De ezzel szerintem ti is egyetértetek. Remélem nyáron...reménykedek... (U)
 

Helló srácok! :D A Majális első fele csodálatos volt. Olyan másfél órán keresztül lovaskocsiztunk. Én rettenetesen izgultam, mivel először lovaskocsiztam Majáliskor körbe az egész falut. Jó volt, csak utána kicsit fájt a gravitáció. xD Na, pofa be nekem, és íme a képek. :D

Megbámultak a birkák. :D Úgy csodálták a kocsikat húzó pacókat, mintha álmodoznának arról, hogy egyszer ők is ezt tehetik. De komolyan. xD

Beszálltunk egy tűzoltóautóba. A sisakjuk elég nehéz. D: Amúgy, lányok, én mondtam, hogy nem visznek el egy fuvarra! xDD

Ezapofa. X"D

Ugye, milyen gyönyörű?! *-*

Aztán..templomi kutya. Eljöttünk a Majálisról, és ahogy mentünk csak úgy össze-vissza valamerre, a templom biciklitárolójánál megláttunk egy fekvő kutyát. Mondanom sem kell, valószínű, hogy kóbor. Rettenetesen félénk volt, ha egy lépést is közelebb mentem hozzá, elszaladt vagy 3-4 méterre tőlem. Megkértem Adrit és Szandit (mert velük voltam), hogy legyenek szivesek hozzanak valami kaját neki. De persze a pénzt én adtam rá. Hoztak is nem sokkal ezután egy konzervet, amit jóízűen meg is evett Emma. Ja, igen, elneveztem. ^^" (Alapból nem tettem volna, de úgy hasonlított arra a kutyára, akit örökbe akartunk fogadni, csak végül Németországból vitték el, és neki is Emma volt a neve.) Na szóval, ő itt Emma, a képeken. Szerintem gyönyörű. <3 Németjuhász biztos van benne, tán rottweiler is, az alakja miatt (nagy fej, izmos test, "befelé forduló lábak", sötöbö).

Amúgy még nem tudtuk megsimogatni, csak elveszi a kaját a kezünkből, azt is csak biztosan azért, mert éhes. Ma is láttuk őt a pékség előtt, mintha abban reménykedne, hogy valaki ad neki ételt. Mikor mentem haza, akkor is láttam ott, kicsit megálltam, és hívtam magamhoz. Oda is ügetett közel hozzám, egy méterre volt tőlem. A csajokkal megbeszéltük, hogy majd amikor tudunk, viszünk neki valami kaját. Most is a rajzversenyre (sulis rajzverseny, ma volt) mentem, direkt vittem egy kevés kutyakaját, hátha ott lesz, de nem láttam sajnos.

Tegnap este bent aludt Nova. Reggel úgy ébredtem, hogy fetrengtem az ágyban félálomban még, és valami ott zavarta a lábamat, mondom: "mieze?". Aztán kinyitom valamennyire a szemem, látom, hogy Nova az, mondok neki egy bocsit, megsimogatom és visszadőlök a párnámra. xD De utána végül is felkeltem, mert muszáj.

Nem hülye a macska, áhh! Dehogy az. :)

Nova szunyál. oUo

És végül...Virnyák helye. Szerencsétlen...Nem szeretem így látni őt. Főleg, hogy még ki is akar jönni. De nem szokásosan, hanem dörgölőzik, dorombol, virnyákol (nevéhez méltóan), dagaszt meg minden ilyesmit csinál. Majd megszakadt a szívem... Azt a szamarat azért raktam oda, hogy legyen neki valami puha, amihez odabújhat, és ráadásként szennyesből kiszedtem egyik pólómat, és ráraktam a plüssre. Remélem hamar vége lesz a ketreces-dolognak, mert nagyon lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy oda be kell zárnom... Mostanában amúgy sem simogattam, pedig még pár hónapja...folyton rajtam csüngött a töpszli, mindig a közelemben volt, legfeljebb egy-két méterre ment el tőlem. Szegénynek szeretethiánya van...eleve úgy hoztuk el, aztán sokat törődtem vele, most meg jön ez... Már ha ebbe belegondolok, gombóc ragad a torkomba, és könnyezni kezdek. Meg a gyógyszert is csak úgy tudom beadni neki, hogy lenyomom a torkán, mert ha még májkrém vagy konzerv közé is teszem, akkor is az van, hogy a többit megeszi, a gyógyszerhez meg hozzá sem nyúl. Jajj, Virnyák, gyógyulj meg! Q-Q