Szorát elvittük az állatorvoshoz. Azt mondta, nem is nagyon kell csinálni semmit, nem nagy gond, előbb-utóbb begyógyul. Ott még elbeszélgettünk a macskákról, majd szóba került Virnyák. Mondta, hogy már három hete kikúráltuk, tehát rendben van, kijöhet. Nagyon örültem neki. :D
Szóval most idebent van a szobámban, éppen egy csörgős labdával játszik. :P Huh...nagy megkönnyebbülés ez nekem... (: Mert amíg távol vagyok, tudom, hogy nem szenved abban az apró (oké, nem kicsi, de azért nem volt jó ott neki, abban biztos vagyok :/) ketrecben.

Szorá lesérült. Nem súlyosan, de azért nem lehet jó. A jobb hátsó mancsát felsértette valamivel. Ma reggel jött haza bicegve (sokszor van kint egész éjjel, haza se jön, vadászik, "bulizik"). Én már csak tudom, kiskoromban elestem a küszöbben mezítláb, képzelhetitek... A nagylábujjam szinte ketté volt vágva. >< Na vissza a macskához~ Most megyünk nemsokára orvoshoz, 11 óra körül. Azért csak akkor, mert jelenleg éppen műtenek.

Ma szokás szerint lementünk két-három alkalommal a Tápióhoz Trixievel úszni. Egyszer csak látom, hogy valami mozog a túloldalon. Első pillantásra macskának hittem, majd lassan kezdett eljutni az agyamig, hogy az egy patkány. Nagyot csodálkoztam, hisz nappal nem gondoltam volna, hogy előjönnek, ugyanis ekkor rengeteg gyerek mászkál össze-vissza a hídnál.
Amúgy én örültem neki, sosem láttam még élő patkányt a saját környezetében. (: Sajnos nem volt nálam fényképező. :( Elmenni meg nem akartam, mert...elragadott a látványa, na. :D De tényleg.
És asszem mostantól őket is fogom rajzolgatni. :D Rámfér a rágcsáló-anatómia tanulás. :P

Lefotóztam, hol volt és berajzoltam nektek pár dolgot, hogy érthetőbb legyen.
A halvány piros rész azt jelzi, hol járkált úgy egy-két percig. A b e k a r i k á z o t t rész pedig azt, hogy hova bújt be végül. Gondolom ott lakik. Holnap majd világosban lehet, hogy megnézem. Csak nem akarom őket zaklatni.

Még Novának is melege volt. :D

Tápió... (:

Szorá jött utánam, mikor kimentem kicsit fotózni és belemászott a képbe. x"D

Nova és Trix leskelődik. :D

Vizes Trix. :P

Tervezek valamit, csak még nem akarom elmondani, mi lenne az, mert nem teljesen biztos. Ha lesz kedvem és időm hozzá, lehetséges. ;) Egyelőre csak ennyi. :D
De ez szerintem már sulikezdésre tolódik ki, ugyanis 12-én megyek Rikához, aztán itthon leszek két napig, majd öcséimmel megyünk nagyiékhoz és hazajönni csak 29-én fogok. Akkor meg már készülni kell meg minden, úgyhogy uhh. >< Nem várom. Kevés ez a két és fél hónap. És még le akarnák rövidíteni, pff...
A tengerimalacot megengedik amúgy, csak így az is tolódik. De nem baj, tudok várni! Vagy...legalább is megpróbálok. ^^" De mielőtt elmegyek, rajzolnom kell egyet Vikinek, mert megígértem neki. És ígéret szép szó~

Sziasztok! Izééé...leírok pár hírt, csak hogy tisztában legyetek továbbra is mindennel.

Virnyák jól van, nagyon szép a szőre és továbbra is jó súlyban van. Szegénykém már nagyon szeretne kijönni. De úgy sulikezdésre ki is jöhet szerintem. De ma este felhívjuk a dokit, hogy mi lesz. Addig is sokszor veszem ki és játszom vele. Már nagyon hiányzik, hogy vele aludjak, és gondolom neki is... <3

Merci kicsit sovány...továbbra is. Most sokszor adok neki konzervet külön a többiektől. Viszont már nem is félénk. Annyira. :D Eddig ha valami hangos zajt meghallott, már bújt is a szekrény mögé. Ha vendégek jöttek, úgyszintén.

Melinda hörgése nem múlik... Nem tudom, mi lesz vele, már több dolgot is próbáltunk, amit az orvos mondott. Viszont azt is mondta, hogy az ilyen betegségben szenvedő macskák a kölyökkorukat már nem élik meg. Ő viszont már két éves - nem mintha annyinak nézne ki.

Én pedig ebben a hónapban szinte végig nem leszek itthon.. :/ Mamámnak is megígértük, hogy megyünk tesómékkal, szóval ott úgy egy hetet töltünk. Meg még Rikához is megyek megint, de most tíz napot. :) Csak azért hiányozni fognak az állatok. Bár érthető. Szóval addig nem nagyon fogok blogolni.

Aztán...megint rámjött a malachiány. Régebben is volt tengerimalacom. Először Pepe és Totó, amikor olyan 8-9 éves lehettem. Nagyon szerettem őket. <3 Pepéről van is kép. Totóról is valahol, csak nem találom. :/ Utána egy-két évvel megint lettek: Marci és Xénia. Nekik lett is két kölykük, Lola és Brúnó. Őket is szerettem, de valahogy mindig Pepééket kerestem bennük... De ők is meghaltak 2-3 évesen. Ezért már kezdett elmenni a kedvem a malactartástól. Nagyon fájt az elvesztésük már egy kis idő után is, és kétévenként hónapokig siratni őket nem jó dolog. Elég érzékeny vagyok ezekre a dolgokra. Mondjuk azóta is gondolkozom, mi legyen...és néha újra és újra, egyre erősebben rámtör az érzés, a hiány.

A fehér Marci, a nagy tarka Xénia, a vörös Brúnó és a kis tarka Lola. :)

Én és Pepe... <3